www.VinczeMarta.hu

2009. január 27-én az Adó – és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján minden részletre kiterjedő tájékoztatás jelent meg arról a törvényi változásról, amely szerint 2009. február 1-jétől a bankszámlanyitásra kötelezett vállalkozók egymás közötti ügyeleteiket 250.000.- forint bruttó összeget meghaladóan, kizárólag átutalással vagy más készpénzt helyettesítő eszköz alkalmazásával bonyolíthatják.

Nem kívánhatjuk, hogy az apró betűkkel is két és fél oldalt kitevő tájékoztatót valamennyi érintett elemző megközelítéssel olvasgassa át, így megpróbálom sűrített, egyszerűsített és talán közérthetőbb formában közreadni a hivatal elvárásainak ismertetését.

 

Az alaphelyzet:

 

A bankszámlanyitásra kötelezettek köre igen tág, hiszen ide tartozik az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélytől, az egyéni vállalkozón keresztül valamennyi cégbejegyzésre kötelezett jogi személy, valamint a közkereseti és betéti társaságok, az ügyvédi irodák és a társadalmi szervezetek is. Amennyiben a felsoroltak között magára ismerne a nyájas olvasó, és még nem nyitott bankszámlát, akkor sietve tegyen eleget a kötelezettségének, mivel az adóhivatal részéről 200 – 500 ezer forint közötti összegű mulasztási bírság kiszabására számíthat.

 

A jogszabály:

 

Az Art.(Adózás rendjéről szóló törvény) 172. § - ának (20) bekezdése szerint a fentiekben részletezett adózói kör között megkötött ügyletek vonatkozásában, amennyiben az ügyleti ellenérték 250 ezer forintot meghaladóan bankjegy(érme) átadásával történik, akkor az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére a fenti összeghatárt meghaladó érték vonatkozásában

20 % mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani, és amennyiben folyamatos teljesítésről van szó, minimum egyhavi időtartamra kell összeszámítani.

 

Tehát a bírság a vevőt terheli és felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a jogszabály a bírság kiszabását nem lehetőségként, hanem tényként fogalmazza meg. („…a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20 %-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki.)

Mikor ? Bármely ellenőrzés keretében történő feltárásakor a szabálytalanságnak.

 

 

Mi az az „ügylet” ?

 

 

Mivel az Art. Erre vonatkozó külön értelmezést nem tartalmaz, a polgári jog általános szabályozásából kell kiindulnunk, amely szerint  az ügylet egy konkrét szerződés, amelynek következtében a felek között teljesítés történik. Ezesetben a szerződésben szereplő összeg a meghatározó.

Amennyiben szerződéseink összege külön-külön kevesebb mint 250ezer forint, nincs mitől tartanunk akkor sem, ha egy napon belül bonyolítjuk le a teljesítéseket, mert össze számítani nem kell az ellenértékeket.

Vagyis, ha egy napon belül háromszor jut eszébe a vállalkozónak egyenként 250ezer forintot nem meghaladóan téglát, cementet, faanyagot vásárolni az építőanyag kereskedőnél, nincsen semmi baj, hiszen valamennyi ügyletről egyedi számlával rendelkezik. A hivatali értelmezés szerint ez még abban az esetben sem jelent gondot, ha netán a felek között a kereskedelmi kapcsolatot „keretszerződés” szabályozza. Értik ugye ?

 

Más a helyzet amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésűnek minősül. Itt bizony már összeszámítódnak az ellenértékek. A folyamatos teljesítések tipikusan szolgáltatásokhoz kapcsolódnak (például: könyvelés, ügyvédi -, tanácsadói megbízás vagy éppen a közüzemi szolgáltatások, vagyonvédelem,stb.), így tehát ezeknél az ügyleteknél nem árt nagyon alaposan vizsgálódni és lehetőleg átutalással teljesíteni.

 

Az adóhivatali tájékoztatás külön kiemeli, hogy az ügyletek összetartozásának vizsgálatánál mindig a racionális és elvárható üzletviteli folyamatokhoz való idomulást, a reális gazdasági folyamatokat, a kialakult piaci gyakorlatot és a gazdasági események ésszerű lebonyolításának igényét kell figyelembe venni. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a gazdasági eseményeket tartalmazó szerződéseket, mindig azok valós tartalma alapján kell megítélni, így az adóhivatal adott esetben szankcionálja az ügyletek szándékos „szétdarabolását” megkísérlő adózókat.

 

 

Mi nem minősül készpénzfizetésnek ?

 

 

Ha az ellenérték 250ezer forintot meghaladó része a felek között átutalással teljesül, máris nem lehet az ügylet a szankcionálás alapja.

Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vevő a készpénzellenértéket szállítója bankjában közvetlenül az ő pénzforgalmi bankszámlájára fizeti meg.

Ugyancsak nem szankcionálható a váltóval, postai csekkel történő kiegyenlítés.

 

 

Hab a tortán …

 

Fentiektől függetlenül kérem, ne feledkezzenek meg arról, hogy az Art. 17. § (9) bekezdése értelmében továbbra is 15 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli azon ügyleteket, ahol készpénzfizetés valósult meg

–         kapcsolt vállalkozások között egymillió forintot,

–         egyéb esetekben pedig ötmillió forintot meghaladóan.

 

És még valami…

 

Amennyiben Ön árukereskedelmet folytató szolgáltató, akkor a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 1. § (3) bekezdése alapján nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést, hacsak nem vállalta az ezzel együtt járó kötelezettségek betartását.

 

No comment….